Dániáról

daniarol

Dánia független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű. Az ország a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn és Sjælland.[4] A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a dán szorosok.

Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal rendelkeznek; velük együtt alkotja a Dán Királyságot, melynek vezető országa. Dánia 1849 óta alkotmányos monarchia, egyébként pedig a világ egyik legrégebbi monarchiája. 1949 óta a NATO, 1973 óta az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió tagja.

A fejlett piacgazdasággal és kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkező Dánia a skandináv jóléti modell egyik mintaállama. A jövedelmi egyenlőség tekintetében első a világon. 2006-2008 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettségét tekintve több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított. Az amerikai Forbes magazin szerint Dánia rendelkezik az egész világon a legjobb üzleti klímával. A 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint a világ második legbékésebb állama. 2008-ban – Svédországgal és Új-Zélanddal együtt – a Transparency International listája alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt.

A nemzeti nyelvet, a dánt erős kulturális és történelmi kapcsolatok kötik közeli rokonaihoz, a svédhez és a norvéghez. Dánia lakóinak 82%-a és a dán nemzetiségűek 90.3%-a a lutheránus egyház tagja. 2009-es adatok szerint az országban 526 000 bevándorló vagy annak leszármazottja élt, ez a népesség 9,5%-a. Ezen bevándorlók többsége (54%) Skandináviából vagy más európai országból származik, a többiek túlnyomó részt ázsiai országokból érkeztek.

Számokban Dániáról

Területe: 43 100 km2 (területéhez a Jütland-félszigeten kívül mintegy 474 kisebb-nagyobb sziget tartozik)

Népessége: 5 543 453 (2012)

Népsűrűség: 126,2 fő/km2

Népesség összetétele: 0-14 év: 17,6 % 15-64 év: 65,3% 65 év felettiek: 17,1%

Uniós tag: 1973. január 1.

Éghajlat: hűvös, nedves óceáni klíma jellemzi. A január átlagos középhőmérséklet 0°C körül van, melynek oka az óceán közelsége: a nyugati szelek a Golf-áram melegével fűtik Dánia területét. A fővárosban mért átlagos hőmérséklet júliusban 18°C, februárban 0°C.

Idő: greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra

Fizetőeszköz: dán korona (DKK)

Nyelv: dán, feröeri, grönlandi, német

Dánia 5 régióból áll: Hovedstaden, Midtjylland, Nordjylland, Sjælland, Syddanmark.
(Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával bír Grönland és a Feröer-szigetek)

Természeti kincsek: kőolaj, földgáz, hal, só, építőkövek

Dánia mezőgazdasága

Dániának nem voltak nyersanyagai és energiaforrásai egy versenyképes ipar gyors kiépítéséhez, viszont mezőgazdasága az északi országok között a legkedvezőbb természeti adottságokat élvezte. Ezért a nagy agrárválság után a kereskedelemből és vámokból felhalmozott tőkét a belterjes művelés átalakításába fektették. A növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt kitűnik nagyfokú gépesítettségével.(A tehenek 90%-át géppel fejik)

A talajerő-utánpótlás alapja a tudományosan kimunkált vetésforgó-rendszer. Az agrotechnikai újítások más európai országokban is követésre találtak. A kiterjedt szántóföldek több, mint felén gabonaféléket, elsősorban árpát, valamint zabot és búzát termesztenek. A vetésterület ötödét kapások (burgonya, cukorrépa, takarmányrépa) foglalják el, a többi a takarmányokra jut.

Az Északi-tengeren folytatott nagy arányú halászat halliszttel és halolajjal bővíti a takarmány-választékot. A szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági jövedelem nagyobb részét adó magas színvonalú tejgazdálkodással párosul.(A tej kb. 60%-ából vajat, 20%-ából sajtot készítenek) A tejfeldolgozás hulladékait a sertésnevelésben hasznosítják. A sertésállomány igen tekintélyes; az egy főre jutó állatok számában Dánia megelőzi az összes országot. Kiemelkedő szerep jut baromfinevelésből származó tojás és hús exportjának is.

Területek

Tuscany LandscapeMezőgazdasági termelésbe bevont területek 2003-ban a   mezőgazdaságba bevont földterület körülbelül 2,658 millió hektárt tett ki, beleértve azt a 0,2 millió hektárt is, melyet az EU területpihentetési szabályai szerint pihentetésben résztvevő vagy nem étkezési célú gabona termesztésére használt. Topográfiai szempontból ezek a területek kitűnőek mezőgazdasági megművelésre. A növénytermesztésnek nagyon kedvez a megfelelő klíma és az éves szinten egyenletesen eloszló csapadék mennyisége. A mezőgazdasági termelésbe bevont területek nagysága az 1930-as években érte el a csúcspontját, akkor 3,270 millió hektár volt művelés alatt.

A mezőgazdasági területek csökkenése arra a tényre vezethető vissza, hogy városfejlesztési és szabadidős célokra igénybe vett földterületeket – különösen 1960 óta – a mezőgazdaságtól hódították el. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági üzemszerkezet is mélyreható változáson ment keresztül.

Tuscany Landscape

Mezőgazdasági üzemszerkezet A XX. század első felében körülbelül 200.000 gazdaság volt az országban, az ezekhez tartozó átlagos földterület nagyjából 16 hektár volt, ám 1950 után a gazdaságok mérete lassan csökkenni kezdett. Ez a folyamat 1960-tól felgyorsult, majd a 60-as években évi mintegy 5.000-rel csökkent a gazdaságok száma. Az 1970-es és 1980-as években a csökkenés üteme évi 2.600 gazdaság megszűnésére mérséklődött, majd a ’90-es évekre a visszaesés üteme, újabb redukció után évi 2.300-ra csökkent. Ennek eredménye képpen 2003-ban a gazdaságok száma 48.600-ra csökkent, míg a hozzájuk tartozó terület átlagos mérete 53 hektár volt. A csökkenés leginkább azokat a családi gazdaságokat érintette, ahol a gazdálkodás a teljes munkaidőben ott dolgozók számára a kizárólagos kereseti forrást jelentette. 2002-ben már csak 20.000 olyan gazdaság volt, ahol az ott dolgozókat teljes munkaidőben foglalkoztatták, ezeknek a gazdaságoknak az átlagos mérete 55 hektár.

Ezzel párhuzamosan a gazdaságokban alkalmazott munkamódszerek is átalakultak. A gazdálkodók egyre inkább egyféle tevékenység felé orientálódtak, az állattenyésztés területén megjelenő specializáció a fajták számának csökkenésével járt, ám egyúttal az állatállomány számának növekedését is magával hozta. Az 1973-tól 2000-ig tartó időszakban a termelés növekedésének üteme évi 2,8% volt. A mezőgazdasági üzemszerkezet és a munkamódszerek változását egyaránt az indokolta, hogy a kereskedelem illetve a profittermelő-képesség romlását a termelékenység javításával kívánták kiegyenlíteni. 1995 óta a biogazdaságok száma folyamatosan nő. 2003-ban mintegy 3.500 biogazdaság volt Dániában, mely az összes gazdaság közel a 7,2%-át tette ki. 2002-ben a biogazdaságok 147.000 hektáron gazdálkodtak, ez az összes mezőgazdasági földterület 5,54%-a. A biogazdaságokat típusuk szerint megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók 25%-a marhatartó, 14%-a sertéstenyésztő, míg a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák aránya hozzávetőlegesen 20% körül alakul.

Foglalkoztatás

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma

2002-ben az elsődleges mezőgazdaságban a munkaerő 3%-a, azaz 96.000 fő dolgozott, ideértve a prémesállat-tenyésztőket, a kertészeket és erdészeket is. Az ország nyugati felében a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma elérte a munkaerő 5-7%-át is. A kertészetekben foglalkoztatott 12.200 fő fele fizetett munkavállaló, míg ez a mezőgazdaságban csak 1/3. Ennek fő oka, hogy ezek jellemzően családi gazdaságok, minden harmadik gazdaság közül egy foglalkoztat egy vagy több állandó segítőt. A mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó konszernekben – mint például a tejfeldolgozók és vágóhidak – a 2001-ben foglalkoztatottak száma 52.000 fő volt. Ehhez jön még a beszállítók, szállítók és más szolgáltatók által foglalkoztatott további 64.000 fő. Ebből következően a mezőgazdasági termelés közvetlenül vagy közvetett módon 200.000 embernek biztosít munkát. Ez a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalói létszám hozzávetőlegesen 8%-a. A legtöbb dán gazdaság magántulajdonban van, 91%-uk családi gazdaságok saját tulajdonát képezi, 8%-ukat különböző cégek művelik, míg a földterület fennmaradó hányada állami, helyi önkormányzati, alapítványi és egyéb tulajdonban van. 2003-ban a mezőgazdasági földterület 28,3%-át haszonbérletbe adták, elsősorban olyan bérlőknek, akik ezáltal saját tulajdonú földjeiket egészítették ki a bérbevett területekkel.

Termelés

A növénytermesztés évi betakarított mennyisége 160 -170 millió terményegységet tesz ki, melynek körülbelül 60%-a különböző gabonaféle. A megtermelt növények több mint 75%-a állattakarmányozási célokat szolgál, elsősorban a sertések és a sertések és a szarvasmarhák táplálékigényét elégíti ki.

Az 1980-as évek elejétől kezdve a sertéstenyésztés által előállított hús mennyisége 50%-kal növekedett, 2003-ban elérte az 1,9 milliárd tonnát. Ugyanebben az időszakban, a megtermelt tej mennyisége 15%-kal, 4,6 millió tonnára csökkent. Ez utóbbi részben az Európai Unió által bevezetett tejkvótáknak tudható be. A szarvasmarhák száma 33%-kal csökkent, ám ezt az egy szarvasmarhára jutó előállított tej mennyiségének növelésével (állatonként majdnem évi 7.800 kg tej) sikerült ellentételezni.

2000-ben a dán mezőgazdaság által megtermelt, a hazai és az exportpiacokon realizálódott nettó érték 71,6 milliárd korona volt, ideértve az EU agrártámogatási rendszere révén az országnak juttatott forrásokat is. 2000-ban az EU-s agrártámogatások értéke 6,1 milliárd korona volt.

A megtermelt érték mintegy 20%-a származott az elsődleges feldolgozáson átesett termék előállításból, míg a feldolgozott agrártermékek révén a termelok 45 milliárd korona bevételt állítottak elo. A mezőgazdasági termékek 64%-a kerül exportálásra, aminek az értéke 2000-ben 42,1 milliárd korona volt.

Agrárpolitika

A dán mezőgazdasági ágazat működését nagy mértékben meghatározza az EU által megállapított agrárpolitika, mely a tagállamok agrártermékeiért a világpiaci árat meghaladó felvásárlási árat garantálja, függetlenül attól, hogy azok termékeiket a hazai, az uniós vagy az EU-n kívüli piacokon értékesítik.

Gazdaságilag a dán mezőgazdaság nagymértékben profitált az EU agrárpolitikájából. Ez, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) termelői támogatási egyenértéke (PSE) alapján számolva 1992-ben 19 milliárd korona bevételi többletet hozott az országnak. A PSE a különféle támogatási rendszerekből származó bevételek hatását mennyiségileg mérő mutató.

Az 1992-es EU reform a korábbi támogatási rendszer fokozatos átalakítását jelentette, melyet mind a mezőgazdasági termelés, mind a támogatások csökkentése érdekében vezettek be, részben a területpihentetés és a területalapú támogatás előtérbe helyezésével, a termékalapú támogatás kiváltása érdekében.

Az 1993-as GATT egyezmény, illetve később, 1995-ben amikor a GATT helyére a WTO (a Kereskedelmi Világszervezet) lépett, az EU agrárpolitikájának nemzetközi kereteit 2000-ig további részletszabályokkal pontosították. A megállapodások célja, nevezetesen, hogy a mezőgazdasági termékekre fokozatosan támogatás nélküli, világpiaci árakat vezessenek be, jelentős pozitív hatást gyakorolt az exportorientált dán mezőgazdaságra.

Kövess minket!