Egyéb

Dánia is (protestáns) keresztény ország, így a Karácsony az egyik fő ünnep ebben az  országban is.

Az előkészületek már november végén megkezdődnek, az egész ország karácsonyi lázban ég. A december 24-e ott is munkanap ugyan, de már senki nem dolgozik, a december 25-26 a valódi ünnepnap.

A dánoknak a karácsony igazán különleges. Ehhez sok kedves karácsonyi hagyomány is kapcsolódik. Az emberek többségének a karácsony és a hagyományok egyet jelentenek a melegséggel és örömmel, ami segíti átvészelni a sötét, hideg hónapokat.

A dánok egész decemberben ünneplik a karácsonyt, decemberben minden a karácsonyról szól Dániában. Így a legtöbb embernek már december elején elkezdődik a készülődés, sőt vannak akik még ennél is tovább mennek és már novemberben elkezdik a karácsonyi felkészülést.

A karácsonyvárás a dán hygge időszaka, ami körülbelül azt jelenti, hogy ilyenkor kellemes az atmoszféra, jó hangulat uralkodik mindenhol, a hangulatos karácsonyi díszkivilágítás megjelenik házakon, középületeken, utcákon, a piacokon karácsonyi illatok terjengenek és karácsonyi finomságokat árulnak, az emberek jégpályákon korcsolyáznak. A híres vidámparkjukat, a Tivolit karácsonyi fényekbe öltöztetik.

Az advent az adventi koszorúról és a templomi misékről szól. Advent első vasárnapja jelöli a dán egyházi év kezdetét. Régen ez az időszak a böjtölésé volt, de manapság már kevésbé tartják ezt. Viszont az adventi koszorú hagyománya Dániában is jelen van. Vasárnaponként ők is meggyújtják a gyertyákat a koszorúkon. Létezik egy adventi gyertya naptár is (kalenderlys) is, azzal számolnak vissza karácsonyig, minden nap égetik a gyertyát és így karácsonyra az teljesen leég.

Dániában is állítanak karácsonyfát, ez az ünnep fénypontja. Ennek kapcsán hadd adjunk egy kis betekintést a dán fenyőfa piacba. Több fenyőfajta honos Dániában, sőt jelentős exportcikkük a karácsonyfa. Mivel Dánia időjárására jellemző a sok csapadék és a fenyőfa ezt kedveli, nagyon sok gazda foglalkozik fenyőfa termesztéssel, kisebb és nagyobb gazdaságokban egyaránt. A fenyőfa ott haszonnövény, mint a kukorica vagy a búza. A fenyőfa termesztése a  fólia­ház­ban elvetett  fenyőmaggal kezdődik, ahol 2-3 évig csemeteként nevelik, ezután ül­te­tik ki, lehetőleg mészszegény talajba. A fák – fajtától függően- 5-8 évig maradnak kint, mielőtt értékesítik őket. A fák kitermelésével párhuzamosan megtörténik a fák újratelepítése is.

Többször kínálunk a fakitermeléshez, karácsonyfák kivágásához, csomagolásához kapcsolódó hosszútávú vagy akár szezonális munkákat is, ha neked ebben gyakorlatod van, vagy ha ez érdekel, kipróbálnád magadat, fordulj bizalommal kollégáinkhoz!

A karácsonyfa-állítás és maga a karácsony főként a gyerekek számára meghatározó élmény, számukra a december 23-a a leghosszabb nap. Ilyenkor már alig várják a szentestét, amikor kibonthatják az ajándékaikat. De Dániában sok karácsonyi hagyomány él, ami kellemes nappá teszi december 23-át.

A családok együtt töltik ezt a napot. Sok családban hagyomány, hogy együtt díszítik fel a karácsonyfát már 23-án. Nem csak jó móka, de a család is együtt tölthet pár értékes órát.

Egy másik kedves karácsonyi hagyomány Dániában a tejberízs készítése a törpéknek. Ilyenkor a gyerekek tejberizset készítenek fahéjjal és vajjal a törpe számára, hogy az ne cselekdjen rosszat. A dán gyerekek kedvenc karácsonyi figurája a huncut és csínyeiről ismert törpe, Nisse. Ez a tejberízs készítés egyben praktikus is, mert a karácsonyi menü egyik fogása a dán rízs desszert mandulával, aminek az alapvető összetevője a tejberízs.

December 24-én egész nap karácsonyi filmek mennek a tévében, és mindig van valami program a gyerekek és a felnőttek számára is. 

Fontos hagyomány az ünnepi előkészületben a kekszek készítése és dekorálása Dániában. Már jóval az ünnep előtt elkezdik a kekszek és gyümölcskenyerek sütését és ajándékozását. A hagyomány szerint, ha egy vendég anélkül távozik egy dán otthonból, hogy megvendégelték volna, az elviszi a karácsony szellemét, tehát ezzel senki meg sem próbálkozik…

Kétségkívül a Szenteste a karácsony fénypontja. Sok családban a díszeket is maguk készítik, ahol jellemző a dánok piros színének és akár a dán zászlónak is a megjelenítése. A dán karácsonyi hagyományok az ünneplés, pihenés és a finom ételek köré épülnek, ami alól a Szenteste sem kivétel. Ezen a napon a dánok is megünneplik Jézus születését. Családról családra változik hogyan ünneplik a Szentestét. Vannak akik templomba mennek, míg mások az esti ünnepi ételt készítik elő. Egy biztos pont van minden családban, a dán karácsonyi menü. Ez általában a mandulaszemet rejtő rízspudinggal kezdődik (ez a risalamande), ehhez vaníliát és meleg meggyszirupot adnak. Népszerű hagyomány, hogy az a szerencsés, aki megtalálja a mandulaszemet a rízs desszertben (ő nyer egy ajándékot). A vacsora során sült kacsát/libát, vagy sült sertést fogyasztanak barna krumplival (amit karamell szószba forgatnak), barna szósszal és lilakáposztával (ezt pedig fahéjas cukorral szórják meg), utána pedig sütemény és torta a desszert.

Kedvelt karácsonyi sütemény a pebbernødder, ami a mi mézeskalácsunkra hasonlító, de nem mézzel hanem borssal készülő fűszeres sütemény tulajdonképpen. Az est fénypontja pedig a tánc a fenyőfa körül. Természetesen ez az, amikor a gyerekek is kinyithatják ajándékaikat. Ahol még kisgyerekek vannak, ott általában valamelyik családtag beöltözik Télapónak, hogy még emlékezetesebbé tegyék a gyerekek karácsonyát.

 

Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk mindenkinek!

Az AndreasAgro csapata

Dánia, habár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, skandináv ország.

(Ellentétben például Finnországgal, ami nem az.) Fővárosa Koppenhága, területe valamivel nagyobb, mint a magyar Dunántúl, lakossága körülbelül öt és fél millió fő.  Ahhoz képest, hogy északon fekszik, éghajlata nem kifejezetten hideg. Nyáron hűvösebb van, mint Magyarországon, télen valamivel melegebb. Azért van így, mert minden oldalról víz veszi körül, nagyon tagolt, és semelyik pontja sincs 52 kilométernél messzebb a tengertől. Emiatt Magyarországhoz képest kifejezetten szelesnek és csapadékosnak mondható. Az éghajlata nagyjából olyan, mint Skóciának. Hegyek-völgyek azonban nincsenek rajta, a legmagasabb pontja is egy névtelen domb lenne itthon. Sűrűn lakott, tehát nagy kiterjedésű erdők sincsenek úgy, mint a többi skandináv országban.

Kultúrában és nyelvben nagy hasonlóságot mutat Norvégiával és Svédországgal.

A nyelvük germán eredetű. Mindhárom ország népe nagyrészt a közismert vikingek leszármazottja. Érdekesség, hogy Anglia és az angol nyelv is amiatt tartozik a germán nyelvcsaládba, mert a VIII.-IX. század során viking hódítók uralták a brit sziget nagy részét, sokan le is telepedtek ott.  Természetesen ez a behatás az angol nyelvben is megmutatkozik.

 A XX. század során a skandináv országok a világ egyik legelismertebb jóléti rendszerét hozták létre, rendszeresen a világ élvonalában vannak a nemzetközi felmérésekben, legyen a szempont akár az emberi jogok, a demokrácia, sajtószabadság vagy az oktatás.

Dánia gazdaságában a mezőgazdaság nagyon jelentős részt képvisel, rengeteg gazdálkodó van szerte az országban. Az ország lakosságához képest a sertések és szarvasmarhák száma rendkívül nagy, sokkal több húst állítanak elő, mint amennyit a dán lakosság elfogyasztana. A megtermelt többlet javakat jellemzően Németország vásárolja fel. Szintén jelentős a baromfitenyésztés is.

A farmok rendszere modern, gépesített és méretben is sok szempontból optimálisabbak, mint a magyar farmok.

Míg itthon jellemzően a háztáji törpegazdaságok és a hatalmas telepek vannak jelen, addig Dániában ez kiegyensúlyozottabb. Egy-egy tehenészetben például átlagosan 200-400 állat található, egy ekkora állományt 3-5 ember lát el.

Növénytermesztés terén az egyetlen előnyük a sok csapadék, a termőföldek minősége jellemzően elmarad a magyarétól. A gyümölcsök közül a leggyakoribb az alma és az eper, nincsenek dán barackosok, se dán borok. A zöldségek terén azonban jobban állnak; a dán éghajlat kedvez a cukorrépának, salátáknak, gyökérzöldségeknek. Sokfelé találhatók üvegházak is, ahol a zöldségeken kívül virágokat termesztenek.

Dániának jól kiépített tömegközlekedési- és közút hálózata van, a nagyobb dán szigeteket hidak kötik össze a Németországgal közvetlen kapcsolatban álló Jütland-félszigettel, ahol az ország legnagyobb része fekszik.  Jól használható és sűrű a vasúthálózatuk is. Több nemzetközi repülőtér is található az országban, Magyarországról ezek közül kettő érhető el közvetlenül, a billundi és a koppenhágai. A svédországi Malmö városa Koppenhágával egy gazdasági régiót alkot, köszönhetően a különleges építészeti megoldásokat felvonultató Öresund hídnak, amely összekapcsolja a két várost.

A gazdasági fejlettség és a társadalmi egyenlőség az árakban is megmutatkozik.

Habár Dánia a legkevésbé drága skandináv ország, a lakhatási költségek főleg a városokban magasak, csakúgy, mint az élelmiszer árak. Ebből a szempontból a farmokon történő munkavégzés egyik előnye a helyben, jellemzően ingyen kínált szállás.

A dániai munkavégzés az EU állampolgároknak nyitott, viszont ellenőrzött körülmények között zajlik. Mindenkinek szüksége van egy úgynevezett CPR számra, ami az ottani adó és személyi számnak felel meg, ez szükséges a tanuláshoz, a biztosításhoz és a dániai munkához is.

Cégünk immár tíz éve jelen van Dániában, a dániai munkaerő piacon, a munkavállalóink bejelentetten dolgoznak, cégünk segít a dolgozóknak a CPR szám igénylésében, illetve minden, a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézésben, beleértve a dán adózást, biztosítást, és az adóbevallás elkészítését is.

 

Ha repülni kell, akkor fapadossal a legolcsóbb!

Manapság szerencsére már elég sokféle módon megoldható a Dániába történő kiutazás, és a legjobb, hogy még olcsón ki is hozható – kivéve ünnepek, hosszú hétvégék alkalmával.

Munkavállalóink 80%-a repülővel érkezik Dániába. Ehhez a Ryanair billundi, koppenhágai, a Wizzair malmöi és a Norwegian koppenhágai járatait használjuk. Mivel ezek fapados légitársaságok, így olcsó utazási lehetőséget kínálnak. Az alap jegyek általában 15 – 25 ezer Ft körül vannak, erre jöhet a csomag díja, ami kb. 8000 Ft. Minden munkavállaló tud magával vinni egy feladható poggyászt, melynek súlya nem lehet több mint 20 kg, és egy kézipoggyászt, ami egy hátitáska méretnek felel meg. Pontos szabályozásról az utazási terv átadásakor kollégáink természetesentájékoztatást adnak Neked.

A reptérről az általunk készített útiterv alapján jutnak el a farmhoz legközelebb eső busz-, vagy vasútállomásra a munkavállalók, ahol már a farmer, vagy az ő megbízottja várja a dolgozót.  Az érkezési időről irodánk előre tájékoztatja a megrendelőt. Az útitervben minden esetben feltüntetésre kerül a jegyek várható költsége, az átszállások, a farm adatai. A kiutazás költségei a munkavállalót terhelik, ezért munkatársaink különös figyelmet fordítanak a leghatékonyabb és emellett költségkímélő kijutás megszervezésére.

Dániába(n) busszal utazni olcsóbb

Amennyiben a repülőjegy nagyon drága lesz, vagy, ha a munkavállaló nem szeretne repülni, abban az esetben szoktuk foglalni a Flixbusz járatait, mellyel kb. 24 óra alatt eljuthatnak a kívánt célállomásra költséghatékony módon. Budapest- Koppenhága útvonalra 20 – 25 ezer Ft körüli összegbe kerül a buszjegy, persze ünnepi időszakban itt is előfordulhatnak magasabb árak. A busz kényelmes, wifivel és csatlakozóaljzattal felszerelt, egy nagy csomagot és kézipoggyászt szintén lehet szállítani. Extra csomagokért plusz díjat kell fizetni.

Dánián belüli közlekedésre a helyi vasutat és szintén a Flixbusz járatait szoktuk ajánlani.  A busz- és vasútállomások egymás mellett találhatóak, tehát nagyon könnyen megoldható az átszállás is.  Dániában a vonatozás elég drága, ezért alternatívaként, amennyiben van rá lehetőség, akkor a buszos utazást javasoljuk.

Korszerű az utastájékoztatás, ahol lehet, elektronikusan jelzik a vonatok, buszok indulását és a soron következő állomásokat.

Mindig legyen Nálad bankkártya vagy készpénz (érme)!

Jegyek vásárlására általában a pénztárakban, vagy az automatáknál van lehetőség.

Fontos információ, hogy az automaták csak bankkártyát, illetve érmét fogadnak el, papírpénzt nem. Ezért javasoljuk, vigyen magával minden munkavállaló feltöltött bankkártyát, vagy készpénzt!

Munkatársaink igyekeznek mindig megtalálni a legolcsóbb utazási lehetőséget, az éppen aktuális árak alapján, így Nekedcsak ki kell választanoda felajánlott opciók közül a legmegfelelőbbet.

Csomagolj okosan!

Mit vigyél magaddal? Dániában a hőmérséklet hasonló, mint Magyarországon, azonban az esősebb, szelesebb időjárás miatt esetlegesen hidegebbnek érezzük azt. Legyen Náladesőkabát, sapka, bakancs.

Ételek tekintetében TILOS húst bevinni, vagy húskészítményeket, félnek a fertőzésektől, ezért javasoljuk a porok, húsmentes konzervek kivitelét az első pár napra, ha nem jutnálel az érkezés napján a boltba, akkor is legyen mit enned.

Utazás közben mindig legyenek kéznél a papírok, útiterv, telefon (feltöltött állapotban), esetleg célszerű egy powerbankot vinni.  Útleveled, vagy személyi igazolványodlegyen érvényes!

Az internetről röviden.  A farmokon a legtöbb esetben biztosítva van internet elérési lehetőség, de ha mégse lenne, akkor is könnyen megoldható az általunk biztosított dán sim-kártyával (arra saját költségen történő adatmennyiség vásárlásával és rátöltésével). A roaming megszűnésével azonban az itthoni net is használható (szolgáltatói csomagtól függően). Pontos felvilágosításért forduljsaját mobil szolgáltatódhoz! 

Ünnepekkor mindig gondolkodj előre!

Ünnepi időszakokra jó előre meg kell vásárolni a jegyeket, mert a társaságok gyorsan emelik az árakat, így aki nem kapcsol időben, súlyos árat kénytelen fizetni a jegyekért.

Keresdbátran kapcsolattartó munkatársainkat, hogy mielőbb megszervezzük utazásodat! Kollégáink minden kérdés esetén állnak szíves rendelkezésedre. Jelentkezz most!