Alapvetően a következő szabály érvényes: a munkavállaló abban az országban rendelkezik társadalombiztosítással, ahol dolgozik. Még rövid idejű külföldi munkavállalás esetében is be kell lépni a német egészségbiztosítási rendszerbe (de előtte ki kell lépni a magyar társadalombiztosításból egy űrlap kitöltésével és leadásával).
Németországban alapvetően két biztosítási rendszer közül lehet választani, az egyik az állami egészségbiztosítás, a másik a magán egészségbiztosítás.
Az állami egészségbiztosítás (GKV)
Az állami egészségbiztosítási járulékok jövedelemfüggőek. A számítás alapja a teljes bruttó jövedelem, amelyből 14,6 százalékos egységes járulék kerül levonásra. Ebből a biztosított és a munkáltató egységesen 7,3–7,3 százalékkal veszi ki a részét. Ezenkívül az egészségbiztosítási pénztár eltérő mértékű kiegészítő hozzájárulásra is igényt tart, amelyet szintén fele-fele arányban a munkáltató és a munkavállaló fizet. A járulékplafon túllépése esetén a jövedelem nem játszik szerepet a járulékszámításnál. Az állami egészségbiztosításnál a házastársak és gyerekeik a családi biztosítást ingyenesen vehetik igénybe.
Több német állami egészségbiztosító közül lehet választani, ezek többségéhez magyar nyelven elérhető weboldalukon keresztül lehet regisztrálni a személyes adatok megadásával. Belépést követően fényképes chipes plasztikkártyát (Gesundheitskarte) állít ki a biztosító, erre lesz szükség esetleges orvosi ellátás esetén.
A magán egészségbiztosítás (PKV)
A magán egészségbiztosítást (PKV) nem veheti igénybe mindenki. A munkavállalók a kötelező biztosítási határ feletti bruttó jövedelemtől (2019-ben: havi 5062,5 €) jogosultak biztosításra ebben a formában. Az érintett személyeknek kérelmet kell benyújtaniuk. Számos magánbiztosító speciális díjszabást állapít meg erre a csoportra, amely az egyéni igényekhez és a tartózkodási időtartamhoz igazodik. Amennyiben a biztosított visszatér anyaországába, a német biztosítási fedezet érvényét veszti.
Fontos változás, hogy 2019-től a kiegészítő hozzájárulásokat (Zusatzbeiträge) a munkaadók és munkavállalók ismét egymás között egyenlő arányban megosztva viselik, ugyanez vonatkozik a nyugdíjbiztosító intézetekre és a nyugdíjasokra is.
2019-ben csökkennek az állami egészségbiztosítás kiegészítő járulékai 1,0 százalékról 0,9 százalékra.
Mi a teendő betegség esetén?
Nagyon fontos, hogy betegség esetén első lépésben a munkáltatót kell tájékoztatni és csak ez után kell orvoshoz menni. A biztosító által kiállított plasztikkártyát vigye magával (Gesundheitskarte). A táppénz kifizetésének feltétele, hogy a munkaviszony több mint 4 hete fennálljon és a távollét oka betegség legyen. Németországban szabad orvosválasztás van (Hausarzt, vagy Allgemeinmedizin néven találhatóak meg az interneten). Csakúgy, mint itthon, érdemes előre időpontot foglalni a sorban állás elkerülése végett.
Az orvos a diagnózis megállapítását követően állítja ki az igazolást. A recepten kívül ad egy igazolást (Arbeitsunfähigkeitsbescheinigung, közismertebb nevén „gelber Zettel”). Ez 4 példányból áll, amelyből egyet a munkaadó, egyet a betegbiztosító részére kell eljuttatni lehetőleg minél előbb. A munkaadó 6 hétig köteles fizetni a betegszabadságot, amely a munkaszerződésben szereplő bér 100%-a. A 6 hét letelte után a biztosító táppénzt fizet, amely a bruttó bér 70%-a és maximum 78 hétig fizethető.
Gyógyszerek és gyógyszertárak
A gyógyszerekhez többnyire gyógyszertárakban lehet hozzájutni. Németország igen kiterjedt gyógyszertári hálózattal rendelkezik. A gyógyszerek, csakúgy, mint itthon, a következőképpen csoportosíthatók:
- vény nélküli gyógyszerek
- vényköteles gyógyszerek (pl. antibiotikumok); előzetes orvosi kivizsgálás és orvos által felírt recept szükséges (felár ellenében)