Ha szeretnél Dániában dolgozni, élni hosszabb távon, esetleg családdal együtt menni, egy pár dologra felhívnánk a figyelmedet, ami segíthet az eligazodásban, a dán életben.
A dán élet szokásai, az úgynevezett ”skjule regler”, vagyis íratlan szabályok:
Ilyen társadalmilag elfogadott szabályok minden társadalomban léteznek, ami országonként eltérő és félreérthető lehet.
A dánok nagy hangsúlyt fektetnek a munka és a magánélet arányára. Hétvégén és az ünnepnapokon nem lehet zavarni őket. Az minden embernek jár. Hétvégén sok program közül lehet választani: koncertek, kirándulások, szabadidős programok.
A dánok nagyon vigyáznak a környezetükre és a természetre. Számukra ez nagyon fontos. Nagy szemétégetők vannak, így szemétlerakó telepek sincsenek. Nagy szelektív gyűjtő telepek viszont vannak, ahova ki lehet vinni a felesleges holmikat. A szemétégetőknek nagy szerepe van a lakások fűtésében is. Vannak olyan városok, ahol több ezer lakást is az égetett szemétből származó energiával fűtenek fel.
A dán emberek jóval zárkózottabbak és nem annyira kommunikatívak. Eléggé konfliktuskerülők, így nem mindig egyenesen mondják meg azt, amit gondolnak, inkább körülírva. Ez kicsit nehézkes lehet a magyar emberek számára, akik inkább szemtől szembe megmondják a véleményüket, nyitottabbak és kezdeményezőbbek. A dán nyelv maga egyenes, célirányos és értelmezhetően fogalmaz. Nincsenek barokk körmondatok, mint a magyar nyelvben. Nem sokat gesztikulálnak , nem egy ”olaszos nép”. Viszont türelmesek és odafigyelőek. Csak megölelik egymást az ismerősök, barátok, puszit nem adnak.
Az ételek és az étkezés számukra is fontos dolog. Vannak népi eledelek, úgy mint a svinekam –sertéskaraj, valamint a flæskesteg – egy bőrén megsütött sertéssült, a rugbrød (sötét rozskenyér), a rejestykke (szendvicskenyér rákkal). És a karácsonyi risalamande (tejberizs mandulával).
Dánia a sertéstartás országa is egyben, ahol több sertés van, mint maga a lakosság száma. Valamint nagy hangsúlyt fektetnek az ökológiai növénytermesztésre és állattenyésztésre is.
Az ételt csak fogyasztás után szokás megköszönni, de csak ha már mindenki befejezte az étkezést.
Ha az étkezés elején mondod, hogy ”tak for mad”, akkor biztos furcsán néznek rád.
Dániában az étkezés elején nem mondanak semmit.
Fogyasztás után a vendégek a piszkos tányért és evőeszközt kiviszik a konyhába, és esetleg a mosogatógépbe is beteszik.
Ha a házigazda már kétszer kínál kávéval az étkezés után, az azt jelzi, hogy már szeretné, ha távoznál.
”Tak for sidst”, vagyis ” Köszönöm a vendégséget, az ”utolsó látogatást”. Ezt az üzenetet másnap szokás küldeni a házigazdának.
A születésnap az egyik legfontosabb számukra. Ők úgy gondolják, minden ember, aki a dán társadalomba születik, része a nagy egész társadalomnak. Felelősek érte, így egy kicsit leveszik a felelősséget a család, mint intézmény válláról.
Akinek születésnapja van, annak egy kis dán zászló van beleszúrva a tortájába, valamint az óvodákban felhúzzák a dán zászlót annak a gyereknek a tiszteletére, akinek születésnapja van. A kertes házakban amúgy mindenütt dán zászlók lengedeznek.
A munkahelyeken szokás megünnepelni a születésnapot. Fontos, hogy az ünnepelt hozza a tortát vagy valami kis süteményt, rágcsálni valót. Ezt el is várják.
Valamint a karácsonyi vacsora a munkahelyeken rendkívül fontos csapatépítő program.
Ha vendégségbe mész, illik ajándékot vinni.
Az ajtót nem kell kinyitni a másik előtt (úgy, mint a magyar férfiak udvariasságból teszik a hölgyeknek nálunk), mert a másik azt hiszi, hogy nem feltételezed róla, hogy ő is ki tudja nyitni. Ez főleg a női emancipáció idején indult el Dániában is, mint ahogyan több nyugati országban is.
Család, vallás, anyagi helyzet. Egyenesen ezekre a témákra tolakodó és sértő rákérdezni. Ha mégis szeretnénk kérdezni ezekről a témákról, ”csomagoljuk be ” nagyon.