Dánia, habár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, skandináv ország.
(Ellentétben például Finnországgal, ami nem az.) Fővárosa Koppenhága, területe valamivel nagyobb, mint a magyar Dunántúl, lakossága körülbelül öt és fél millió fő. Ahhoz képest, hogy északon fekszik, éghajlata nem kifejezetten hideg. Nyáron hűvösebb van, mint Magyarországon, télen valamivel melegebb. Azért van így, mert minden oldalról víz veszi körül, nagyon tagolt, és semelyik pontja sincs 52 kilométernél messzebb a tengertől. Emiatt Magyarországhoz képest kifejezetten szelesnek és csapadékosnak mondható. Az éghajlata nagyjából olyan, mint Skóciának. Hegyek-völgyek azonban nincsenek rajta, a legmagasabb pontja is egy névtelen domb lenne itthon. Sűrűn lakott, tehát nagy kiterjedésű erdők sincsenek úgy, mint a többi skandináv országban.
Kultúrában és nyelvben nagy hasonlóságot mutat Norvégiával és Svédországgal.
A nyelvük germán eredetű. Mindhárom ország népe nagyrészt a közismert vikingek leszármazottja. Érdekesség, hogy Anglia és az angol nyelv is amiatt tartozik a germán nyelvcsaládba, mert a VIII.-IX. század során viking hódítók uralták a brit sziget nagy részét, sokan le is telepedtek ott. Természetesen ez a behatás az angol nyelvben is megmutatkozik.
A XX. század során a skandináv országok a világ egyik legelismertebb jóléti rendszerét hozták létre, rendszeresen a világ élvonalában vannak a nemzetközi felmérésekben, legyen a szempont akár az emberi jogok, a demokrácia, sajtószabadság vagy az oktatás.
Dánia gazdaságában a mezőgazdaság nagyon jelentős részt képvisel, rengeteg gazdálkodó van szerte az országban. Az ország lakosságához képest a sertések és szarvasmarhák száma rendkívül nagy, sokkal több húst állítanak elő, mint amennyit a dán lakosság elfogyasztana. A megtermelt többlet javakat jellemzően Németország vásárolja fel. Szintén jelentős a baromfitenyésztés is.
A farmok rendszere modern, gépesített és méretben is sok szempontból optimálisabbak, mint a magyar farmok.
Míg itthon jellemzően a háztáji törpegazdaságok és a hatalmas telepek vannak jelen, addig Dániában ez kiegyensúlyozottabb. Egy-egy tehenészetben például átlagosan 200-400 állat található, egy ekkora állományt 3-5 ember lát el.
Növénytermesztés terén az egyetlen előnyük a sok csapadék, a termőföldek minősége jellemzően elmarad a magyarétól. A gyümölcsök közül a leggyakoribb az alma és az eper, nincsenek dán barackosok, se dán borok. A zöldségek terén azonban jobban állnak; a dán éghajlat kedvez a cukorrépának, salátáknak, gyökérzöldségeknek. Sokfelé találhatók üvegházak is, ahol a zöldségeken kívül virágokat termesztenek.
Dániának jól kiépített tömegközlekedési- és közút hálózata van, a nagyobb dán szigeteket hidak kötik össze a Németországgal közvetlen kapcsolatban álló Jütland-félszigettel, ahol az ország legnagyobb része fekszik. Jól használható és sűrű a vasúthálózatuk is. Több nemzetközi repülőtér is található az országban, Magyarországról ezek közül kettő érhető el közvetlenül, a billundi és a koppenhágai. A svédországi Malmö városa Koppenhágával egy gazdasági régiót alkot, köszönhetően a különleges építészeti megoldásokat felvonultató Öresund hídnak, amely összekapcsolja a két várost.
A gazdasági fejlettség és a társadalmi egyenlőség az árakban is megmutatkozik.
Habár Dánia a legkevésbé drága skandináv ország, a lakhatási költségek főleg a városokban magasak, csakúgy, mint az élelmiszer árak. Ebből a szempontból a farmokon történő munkavégzés egyik előnye a helyben, jellemzően ingyen kínált szállás.
A dániai munkavégzés az EU állampolgároknak nyitott, viszont ellenőrzött körülmények között zajlik. Mindenkinek szüksége van egy úgynevezett CPR számra, ami az ottani adó és személyi számnak felel meg, ez szükséges a tanuláshoz, a biztosításhoz és a dániai munkához is.